Az Egy, a Kettő és a Három




Az Egy


“A magyar világszemlélet lényege az, hogy az a jó, az a természetes állapot, az az ép, ami zárt, teljes egészet, 1-et alkot. A teljesség a jó, az igaz. S ami teljes, ami egész: pontosan 1, vagyis kerek, hibátlan, sértetlen. A magyar gondolatvilágban az 1-ség megbomlása minden rossz forrása.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



“A magyar nyelvben az Egy és a Minden ugyanaz a számtani érték. Váltogatva használjuk a világEgyetem és a világMindenség szót.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Az Igen


“Igen, nem más, mint Ígyen. Az Igent kimondva elismerjük, hogy amiről szó esett, az szabályos, teljes, Egy. A szabályos, ép vonal Egyenes, az igazmondó ember ugyancsak Egyenes.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Egy, Igaz, Igazság, Egészség


“Az EGY, ÍGY, ÚGY, IG szavak kiejtésben kissé módosult változatai EGYmásnak. Igaz kiejtve Egy Az. Gondolkodásunk szerint Igaz csak az lehet, ami ép és sértetlenül kerek, teljes Egy. Igaz-ság = Egész-ség, mert az Eg-Ész és az Ig-Az pontosan úgyanaz a szó, hiszen Eg=Ig=Egy. Egészségtelen azt jelenti, megsérült az Egység.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


„az EGY az EGYENES, mint például az EGYENES EMBER az IGENES EMBER, az IGAZ EMBER! Tehát az igazság és az egyenesség, igenesség között ősi és logikai összefüggés létezik.”
Kiss Dénes: Bábel után

A jó 1/2


„Az 1/2 (fél) akkor jó 1/2, ha van egy olyan másik 1/2 is, amelyik ezt a felet pontosan egy EGésszé EGészíti ki, vagyis teljessé teszi. Ez a gondolat a legegyszerűbb dolgokban is kifejeződik. Például a két szem összetartozik, ennek következtében a két szem együtt = 1, mert két szem teszi egésszé a látást.. Ezért mondjuk, hogy behunyta a fél szemét, holott az egyiket hunyta be.”

„Ez a mély gondolat tükröződik magában az EMBER szóban is.  Az EMBER ugyanis két önálló szóból áll: EM+BER.
Az első szó, az EM nem más, mint anya. Az EMlő, EMse, EMes = akinek, aminek emlője van. A BER pedig a B<F hangváltozás okán ma FER, s ebből van a FÉRj, FÉRfi. Tehát az EMBER szót hallva a magyarok egyszerre utalnak a NŐre is és a FÉRfira. Az EM és a BER tehát két összetartozó fél, 1/2. Jóban, rosszban összetartoznak: felebarátok.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A rossz 1/2


„Aki 1/2szemű, annak hiányzik a másik fél szeme. Aki 1/2 kezű, annak hiányzik a másik 1/2 keze. Aki buta, az 1/2eszű.
Már ennyiből is jól tükröződik: a magyar gondolatvilágban az 1ség megbomlása minden rossz forrása. A felsorolt 1/2-ek amiatt rosszak, mert a teljesnek, az EGY egésznek csak a felei, s hiányzik az őket teljessé tevő párjuk, a másik 1/2.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A Két, a Kettő: rossz 2


„Ha nem hiszünk abban, hogy teljes az 1, azaz, ha kettészakadtnak véljük, akkor KÉTelkedünk. S ha meg is bizonyosodunk az egység megbomlásában, akkor 1enest KÉTségbe esünk. Ami nem igaz, az KÉTértelmű.
Tehát nagy a baj, ha felüti a fejét a KÉTség: megszűnt az EGYség.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A Más: jó 2


„Ám azonnal ki is kell jelenteni, hogy a MÁS egyáltalában nem a 2 számnevet jelöli, hanem ugyancsak az 1 számnevet, mégpedig úgy, és ahogyan a szemünk elé egyre jobban kirajzolódó alapelvből is következik, a MÁS az EGY tükörképe, ezáltal tökéletes párja.
S a MÁS szó azért adja meg mégiscsak a 2 fogalmát, mert az EGY a párjával, a MÁSával együtt eleve nem lehet MÁS, csak 2. Pl: egymás szemébe néznek.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



Három, vagy Harm, a tökéletes


„A lényeg tehát az, hogy csak az EGY, a MÁS és a LÉLek (sumér lél) HARMasságának sértetlensége esetén lehet IGAZán teljes a világmindenség. Ezért mondják, hogy HÁROM a magyar igazság. Ez tükröződik a HARMonia magyar, tehát koránt sem latin szóban is (benne csak az -onia latin).”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



Bal oldalon a HAR, jobb oldalon a három HAR jel, jelentése: Világmindenség



„A HÁROM, HARM nem más, mint a HAR igéből képzett főnév, s a HAR jele egyetlenegy kimagasló, csúcs formájú jel. A magyar nyelvben gyakori az R<L hangváltás. HAROM=HALOM. Így tehát igazolódik, hogy a HÁROM szó mindenképp arra vonatkozik, ami a földből kimagaslik, mert ez a HALOM.”

„Valamikor, ha fogalmat jelentő írásjelet kétszereztek, akkor egyszerű többesszámban volt olvasandó. Az írásjel háromszorozása azonban nagy jelentésbeli ugrással jár. A háromszorozás azt jelenti, hogy minden az.
A három HAR olvasata: VILÁGMINDENSÉG, másként: TELJES VILÁG.”

„A három szó egyszerűen csak megnevezése, elnevezése annak az írott jelnek, melyben épp 3 db HAR van. Egykor a 3db csúcs jel együttesét (világmindenség) nevezték halomnak vagy haromnak. S ez ráragadt a 3 számnévre.”


„Látjuk, hogy a hegyhármas jelentése: VILÁGEGYETEM. Ami kerek egész és pontosan egy, hiánytalanul TELJES, de írásjelét látva megállapíthatjuk:
a teljes világ: 1=1+1+1.
Ez tehát egyben a szentháromság titka is. Az egy hármassága pedig ezek szerint tagadhatatlanul nyelvünk és ősi írásbeliségünk teremtménye.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Ha megbomlik az EGYség, felüti fejét a KÉTség. A kettősséggel létrejön a polaritás. A polaritás a hárommal tud egyensúlyi helyzetbe kerülni. A hármasságot az élet minden szintjén tapasztalhatjuk. Pl. a család akkor kerek egész, ha a férfi és a nő mellett megszületik a gyerek is. Egy vizsgabizottságban legalább három vizsgáztató kell, hogy igazságos döntés születhessen. A háromlábú szék a legstabilabb, stabilabb, mint a négy lábú. A létrának csak két „lába” van, ezért kell egy harmadik támasztási pont, hogy stabilan álljon stb…


NTA
0 Comments