A Fehér szó gyöke




“A fehér szó gyöke: FE. Magánhangzója nem kötött, lehet fö, fi, fé fü, fű, fo fő, fa is, de először maradjunk a legrégebbi, FE változatnál. A FE ősgyökben a magasság, a valami fölé emelkedés, a valami fölött levőség fogalma rejlik. A régi, szerves gondolkodású szóalkotók nem csak a térbeli helyzetet tekintve legfelül levőt, hanem az érték, minőség legfelsőbb fokát is a FEN, lágyan ejtve: FENY szóval nevezték meg, mint fennen levő. Ha valami kiemelkedő, magas, akkor feni, ebből a FENYŐ szó: magasan nő.
A legmagasabb fokú világosság: FEN, FENY. Vagyis fe, fö, a világosság felső foka, ragyogás…”
Varga Csaba: Fehérvár miért fehér vár


NTA
0 Comments

Kör és Kereszt





„A magyar nyelv egyik legnagyobb bokrot növesztő szava a KÖR. A KÖR szó mérhetetlen régiségét bizonyítja, hogy lehetséges hangtani változatai, módosulatai szinte mind megszülettek.
Ezek: KÖR, KOR, KER, KIR, KAR, KUR, GIR, GER, GUR, GÖR, GYER, GYÖR, GYÜR.
Ám e változatok többségét ma is felcserélhetjük. Mert nem mindegy-e valójában, hogy KEReng, vagy KORong, vagy KÖRöng? Nem mindegy-e, hogy GIRbe, vagy GURba, vagy GÖRbe?
Vajon rajtunk kívül ki értené meg, hogy mi köze van egymáshoz a nemzetközivé vált kordon, korona, kerámia és kert (garten, garden) szavaknak?
A kerámia a kerengő korongon készül, a kordon körítés, kerítés, a kert szintúgy kerített: körbevett hely.”

A KERESZT szó aligha lehet más, mint OSZTott KÖR, KÖROSZT, KÖRÖSZT, KERESZT, ám valójában a KÖRÖZ szó áll benne. A KERESZTénység hátterében tehát a ma magyarnak nevezett nyelv áll.
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



„KER, elvont gyök, melyből kerdűl, kereng, keres, kerek, kerék, kerge, kerget, kergeteg, kerít, kerűl, kert, kertecz (ketrecz), kerevet, kerecsen, kerra, a megnyújtott kéreg, és származékaik erednek. Ide tartoznak a fordított reked, rekesz, rekeszt, rekkent. Mind ezekben alapértelem a görbe, kerek, magába visszamenő vagy magafelé visszahajló vonal, vagy ily vonalban mozgás. Lényeges hangjaik a k és r; amaz a vonalnak hajlós, kajcsos, kanyargó alakját fejezi ki; az r pedig azon erős légmozgást, melyet a terjeszkedő s itt körben mozgó test okoz; amazt t. i. nyelvünknek meggörbitésével, ezt rezegtetésével képezzük. Ugyanez értelemmel bir a kar, karaj, karé, karika, karima, karing, karaly, karvaly, karapol, karám, a fordított rakoncza (karoncza, a szekér karja), kanyar (karany), kanyarog (karanyog); a kor, a korbács, korcz, korba, korfonyál, korlat, kormány, korong, korona, korsó, korczolat, a hosszu kórász, kórál, kóriczál; a fordított rokka (korka = korga, koroga, korogó), rokon; a kör, a körny, környék, körös, körül, köröm, körtvély; a kur, a kurittol, kurkász; a kür, a kürt, kürtöly szókban, és származékaikban. Rokon hozzá a lágyabb ger a gerenda, gerendely, gerincz, gerény; a gar a garaboly, garád, garat, garmada; a gor, a gornyad; a gör, a görbe, görbed, görbűl, görbít, görcs, gördít, gördűl, görög, görget, göröngy, göröncs, görvély, a fordított rög; a gur, a gurul, gurít, gurog, gurdít, gurdul, guriga, gurigál, gurogat szókban és származékaikban.”
Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára



„Ha átnézünk minden olyan szót, mely KÖRrel, KÖRbüléssel kapcsolatos, azt látjuk, hogy az r hang ott van mindenhol: kerek, görnyed, gyűr, gurul, fordul, perdül stb. Úgy tűnik tehát, hogy az r hang az igazi, legvégső gyök, s ez fejezi ki elsődlegesen a pörgést, forgást, görbületet.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve

R-R-R-r-r-r – er, rö 

„Az eR hangzó különleges helyet foglal el a hangzók között. Általában is a
nehéz, sőt, a legnehezebben ejthető, formálható hangzónak tartják. Ha volt
ábécé törzsfejlődés, akkor — több okból is — nagy valószínűséggel az eR hangzó alakult ki a legkésőbben. Sajátos jelentést kölcsönöz azoknak a szavaknak, amelyekben jelen van. És ez nemcsak a magyar nyelvre vonatkozóan igaz, bár a nyelvünkben törvényszerű rendszert alkot! E szavak általában kört, kanyart, forgást, pörgést, fordulatot, ferdülést, kunkort, hajlást stb. jelentenek. Sajátos példák erre nézve az ÍR, RÓ, RAJZOL, GRAFIKA, KARC stb. (Szándékosan választottunk idegen szót is a sorba, mert több szálról vonatkoztatva is, ide illik. Sőt, ide illik a KOR~mos K+Ráter is, amely általában ráadásul, kör alakú!)
Lássuk még példaként a KÖR, KORONA, KARÁM, KARIMA, KERÉK, KEREK, KAROL, KERGET szavakat, illetve a zöngés Gé-vel alkotottakat: GÖRGŐ, GURIGA, GURUL, GERINC, GÖRCS stb. Máskor a szavak végén: hen~GER, hömpö~LÖG stb. szók válnak érdekessé. Nyelvünkben százával sorolhatjuk a K+R, R+K, illetve a G+R, R+G mássalhangzó képlettel kezdődő szavakat.
Azonban maga az eR hangzó ősi ejtése, formálása olyan, mintha forogna, pörögne a nyelvünk, aki pöröl az pörgeti-forgatja a nyelvét, de egyúttal aki perel-pöröl az pirul — ámbár minden bizonnyal olykor irul-virul is —mondhatjuk.
Az eR hangzó e szempontból is egészen egyedi, különleges mássalhangzó. Példáinkat is a fönti összefoglaló vázlat szerint mutatjuk be alább. (Aki pöröl, az a vértolulástól irul-pirul is, elvörösödik!) Szavak: ár, ér, ír, őr, ró (-ra -re), arra, erre, amarra, emerre, ered, erdő, érdek, érték, ráró — vadászsólyom régi neve — úr, űr, rá, rét, rút, rab, raj, rajz, rács, rak, rák, rég, rém, rejt, rend, répa, retek, rekedt, repül, rész, rí, riad, rikolt, rokka, róka, roncs, ront és így tovább.
Még nagyon hosszan sorolhatnánk az eR hangzóval kezdődő szavakat is, hát még azokat, amelyekben benne van az eR. A sor hosszú volna! Majd ki lehet próbálni, különösen azokból a szavakból lenne sok, amelyek K+R, G+R mássalhangzó képlettel kezdőnek, mint például az annyiszor emlegetett karika, korona, karám, kerek, kerget, gurul, guriga stb. szavaink. Itt csak megemlítem az ír, ró, rajz, rajzol szavakat, amelyek jelentése nem más, mint valamilyen vonalak kacskaringóinak készítése stb. Az írás ma már szinte valamennyi nyelven kunkoros. (Sok nyelven megtalálható az írás szóban az eR!) De azt is mondhatnám, kacskaringós, körkörös, tele van girbe-görbeséggel-gurbasággal. Ezeket az utóbbi szavakat aligha kell értelmezni.”
Kiss Dénes: Bábel után


NTA
0 Comments

A Szám szógyök





A SZŐ ősgyök

“A magyarban a szám szó jelentése mára a szó eredeti jelentéstartományának egy részére szűkült. A szám szó gyöke a szintén ősgyök szöü, sző, s ennek a fordítottja az ösz. Az ösz=szöü, sző-m toldással: szím, szám.
Ennek értelmében a szám szó eredeti, tiszta jelentése: ami össze, egybe tett, ami együtt van, áttételesen: hasonló, azonos, valaminek megfelelő, időbelileg értve: egyszerre.”
Varga Csaba: A számjelek és a számírás története


A SZÁM szó a magyar nyelvben

“A magyar szókincs teljes mértékben igazolja, hogy a ma magyarnak nevezett nyelvűek SZÁMára egykor nagy jelentőségű volt a SZÁMbavétel. Ennek kifogástalan bizonyítéka az, hogy az alábbi fogalmakat ki sem tudjuk fejezni egyéb módon, csak a SZÁM szóval:
SZÁMomra, SZÁMba vesznek, SZÁMolnak velem, SZÁMítanak rám…
De meg is foszthatnak a SZÁMomtól. Nyelvünk elárulja, hogy ha valaki rossz fát tett a tűzre, akkor megfoszfották a SZÁMától: SZÁMűzött, SZÁMkivetett.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


SZÁM=SZEM=1=MAG

A SZEM szó nem önálló, “saját” szó e testrészünk megnevezésére, hanem a SZÁM szó áttételes alkalmazása, annak egyszerű hangtani változata. A SZÁM=SZEM azonossága mögött az 1 fogalma áll, valamint az, hogy
SZÁM=SZEM=1=MAG
A fenti azonosság teljes egészében kifejeződik az ősi írásjelben. Ez a jel elárulja, hogy a SZEM miért MAG, miért EGY, és miért SZÁM.
SZÁM csak EGY van, az EGY, minden további szám ennek töredéke, vagy mása. Isten tehát maga az 1.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



„A SZÁM, az ISTEN, az EGY, a MAG, a SZEM nem végtelenül kicsiny pont az ősi magyar filozófia szerint, hanem KÖR, s egyben MAG. Mégpedig önMAGába záruló KÖR. KEREK a világ.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


OKULOS=SZEM, TEKINTET

„Régi nyelvünkben az ÓK, ÓG lyukat is, szemet is jelentett.

Az ÓK, ÓG olyan lyuk (LUK, LÉK, LIK), amelyen a fény bemegy. S pontosan ez a szem. Ugyanaz, mint a kunyhó tetején lévő lyuk. S így értjük meg, hogy az, aki OKtat, miért felvilágosít!

Aki eszes, az OKos (az OKOK birtoklója), a tanár is OK-tató és OK-tat. Aki MAGYAR-áz, az ind-OK-ol, aki buta, az OK-talan, nem érti az OK-okat, az OK-tondi hibásan OK-fejt, s esetleg bajt OK-oz. Az OK-os-kodó bután ind-OK-ol. Néha OK-vet-lenül segítünk másoknak, s mindenki a maga kárán OK-ul.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve




NTA
0 Comments

Vekerdy Tamás


Vekerdy Tamás


Vekerdy Tamás 1935. szeptember 21-én született Budapesten, egyetemi tanulmányait az ELTE jogi karán folytatta, majd a BTK pszichológia szakát is elvégezte. 1983-tól az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, később tudományos tanácsadója, majd szeniora volt. Tanított a Miskolci Egyetem neveléstudományi tanszékén, Solymáron a magyarországi Waldorf-óvoda és -iskola megszervezésében vett részt. 1991 óta a nappali Waldorf-tanárképzés szervezője és vezetője.

A pszichológus és író több díjat is nyert élete során, legutóbb 2014-ben Hazám-díjjal jutalmazták, de 2000-ben elnyerte a Budapestért díjat is.



„Talán az, hogy az ember ne ájuljon el a saját „tudományától”, amit ugyanakkor, legalábbis részleteiben szenvedélyesen szeret. És hogy tisztában legyen azzal is, milyen keveset tud, s még annak egy része is bizonyosan tévedés. A felsoroltakhoz képest könnyű nekem, nem „tudós kutató” vagyok, hanem az „empíria mélységeiből sikoltozom”, vagyis találkozom, beszélgetek gyerekekkel, szülőkkel, tanárokkal, látom, mitől és hogyan szenvednek, és ha szerencsém volt, a rendelés óráiban tudtam hagyni a gyerekeket, hogy önmagukat gyógyítsák, sokszor zseniálisan. Mert nem a pszichológus gyógyít, ő csak katalizál.”
Vekerdy Tamás


„Az elmúlt nyolc-tíz év katasztrófát hozott az amúgy is alacsony színvonalú magyar oktatásra. Nem véletlenül fogalmaz úgy Széchenyi István, hogy a kiművelt emberfők sokasága teszi az emelkedő nemzetet. Csakhogy ma nem kell kiművelt emberfők sokasága, a hatalom szándékosan tönkre teszi az iskolát, lezülleszti az oktatást. Ne művelődj! Maradj hülye! Ne menj gimnáziumba, ne menj egyetemre! A fejlett világban hazánk az egyetlen ország, ahol évek óta csökken az egyetemi hallgatók száma. Nincs több ilyen. Elképesztő. Ami most zajlik, az a nemzet elleni merénylet. Az ok, hogy így leszel kezes rabszolga, akin könnyű uralkodni. A buta tömeg béget, az okos egyén kritizál.”
Vekerdy Tamás


„Ha a gyerek a tévében nézi a mesét, akkor készen kapja a képet, következésképpen nincs belső képkészítés. Ám, ha szavakkal mesélek, az agyában belső képek keletkeznek. Minél ritmikusabban mesélek, „egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy”, annál erősebb a kép. A belső képkészítés, mondja a pszichológia, elaboráció, feldolgozás. Feldolgozódnak a vágyak, a feszültségek, az indulatok. Miért nyugszik meg este a gyerek, ha mesélek neki? Miért megy le a láza a beteg gyereknek, ha mesélek? Mert a feldolgozás során relaxálódik. Játék során is a belső kép a lényeg: sétálsz át a szobán és rád szól, hogy ne lépj a szőnyegre, mert az a tenger. Vizsgálatok igazolják, hogy miközben tudja, hogy az valójában a szőnyeg, egyúttal látja a tengert is. Belső kép! Drámai, hogy manapság tömegével kerülnek óvodába úgy a gyerekek, hogy nem tudnak mesét hallgatni, ugyanis sose meséltek nekik a szüleik, csak beültették őket a tévé, a laptop, a tablet, az okostelefon elé. Egyre többen játszani sem tudnak, mert mióta eszüket tudják, kütyüznek, képernyőt bámulnak. Magyar vizsgálatok szerint az a gyerek, akinek mindennap meséltek, az iskolába lépéskor anyanyelvi fejlettségben másfél évvel előzheti meg azt, aki csak rendszertelenül hallgatott mesét. Márpedig az anyanyelv a szilárd, szuverén gondolkodás alapja. Mert nem úgy van, hogy először gondolkodik a gyerek, csak még nem tudja elmondani. Nem. Előbb beszél, és abból nő ki a gondolkodás. Minél gazdagabban beszél, annál gazdagabb a gondolkodás. Hogyan készítheted fel az iskolára? Elárulom. Mesélj neki minden áldott nap. És még tízévesen is bújjon melléd, és olvass fel neki regényt, Copperfield Dávidot, A Gyűrűk Urát, bármit. Az élete igazolja vissza, hogy szántál-e erre elég időt: ha sok mesét hallott, ő is olvasni fog, és az olvasás segít élni, életben maradni, növeli az empátiát, a másik ember és a világ megértését. És nem fog olvasni a gyereked, ha csak nézett mesét.”
Vekerdy Tamás



NTA
0 Comments

Magyarán magyaráz




„Nagyon sokszor használjuk ezt a szót magyaráz, magyarázat, magyarázkodik, illetve megmagyaráz, elmagyaráz, megmondja magyarán stb … ez is egészen sajátosan magyar nyelvi jelenség! Ugyanis nincs más nyelv, amely önnön népének nevével nevezné meg az értelmez, értelmezés, értésére ad kifejezéseket.
A jelentéstartalom több jelentés együttese. Benne van a kifejt, elmond, megmond, de az elemez, értelmez, megbeszél, közöl stb. jelentés is. Aligha kell sokkal hosszabban kifejteni, hogy az elmondta, megmondta stb. egyáltalán nem biztos, hogy azt is jelenti, hogy megmagyarázta, azaz elemző módon értelmezte a dolgokat, hanem mindössze közölte őket. Aki valamit megmagyaráz, az most már ezek után mondhatjuk így: elemez, azaz ok~osan értelmez, megmutatja az összefüggéseket is. Ugyanis megint arról van szó, hogy a magyar nyelv önmagát alkalmasnak tartja arra, hogy amikor ennen-önnön népéneknemzetének nevével jelzi a közlés minőségét, hogy azt a lehető legjobbnak vélje!”
Kiss Dénes: Bábel után


NTA
0 Comments

Virág-Világ






“A magyar nyelvben a VILÁG=VIRÁG. A törvényszerű L-R hangmódosulás áll a különbség mögött. Pontosan ezt fogalmazza meg a régi magyar versrészlet:
A Világ világa / Virágnak virága — (ötezer évvel ezelőtt leírták már) — jelentése:
a VILÁG a VIRÁGok legtökéletesebbje. A magyar nyelvet átitató, ősidőkből jövő gondolkodás szerint tehát: a VILÁG a MAGból kibomlott VIRÁG.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



„S e VIRÁG-VILÁG lelke, MAGva a SZÁM, MAGa az 1, önnön MAGa MAGasztos MAGányosságában. S a MAG, az ősEGY az, amiből minden SZÁRmazik, ha kiKEL. Ezért VIRÁG a MAGból, az EGYből kibomló VILÁG.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



„L-R  hangváltás miatt KEL=KER. Ezáltal a KERekedik ugyanaz, mint a KELetkezik. Bármit készít az ember, az KELetkezik, de úgy is mondjuk, hogy kiKERekedett a keze alól. Ami pedig kész, az 1 egész.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



„A SZÁM, az ISTEN, az EGY, a MAG, a SZEM nem végtelenül kicsiny pont az ősi magyar filozófia szerint, hanem KÖR, s egyben MAG. Mégpedig önMAGába záruló KÖR. KEREK a világ.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


NTA
0 Comments

Az Egy, a Kettő és a Három




Az Egy


“A magyar világszemlélet lényege az, hogy az a jó, az a természetes állapot, az az ép, ami zárt, teljes egészet, 1-et alkot. A teljesség a jó, az igaz. S ami teljes, ami egész: pontosan 1, vagyis kerek, hibátlan, sértetlen. A magyar gondolatvilágban az 1-ség megbomlása minden rossz forrása.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



“A magyar nyelvben az Egy és a Minden ugyanaz a számtani érték. Váltogatva használjuk a világEgyetem és a világMindenség szót.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Az Igen


“Igen, nem más, mint Ígyen. Az Igent kimondva elismerjük, hogy amiről szó esett, az szabályos, teljes, Egy. A szabályos, ép vonal Egyenes, az igazmondó ember ugyancsak Egyenes.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Egy, Igaz, Igazság, Egészség


“Az EGY, ÍGY, ÚGY, IG szavak kiejtésben kissé módosult változatai EGYmásnak. Igaz kiejtve Egy Az. Gondolkodásunk szerint Igaz csak az lehet, ami ép és sértetlenül kerek, teljes Egy. Igaz-ság = Egész-ség, mert az Eg-Ész és az Ig-Az pontosan úgyanaz a szó, hiszen Eg=Ig=Egy. Egészségtelen azt jelenti, megsérült az Egység.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


„az EGY az EGYENES, mint például az EGYENES EMBER az IGENES EMBER, az IGAZ EMBER! Tehát az igazság és az egyenesség, igenesség között ősi és logikai összefüggés létezik.”
Kiss Dénes: Bábel után

A jó 1/2


„Az 1/2 (fél) akkor jó 1/2, ha van egy olyan másik 1/2 is, amelyik ezt a felet pontosan egy EGésszé EGészíti ki, vagyis teljessé teszi. Ez a gondolat a legegyszerűbb dolgokban is kifejeződik. Például a két szem összetartozik, ennek következtében a két szem együtt = 1, mert két szem teszi egésszé a látást.. Ezért mondjuk, hogy behunyta a fél szemét, holott az egyiket hunyta be.”

„Ez a mély gondolat tükröződik magában az EMBER szóban is.  Az EMBER ugyanis két önálló szóból áll: EM+BER.
Az első szó, az EM nem más, mint anya. Az EMlő, EMse, EMes = akinek, aminek emlője van. A BER pedig a B<F hangváltozás okán ma FER, s ebből van a FÉRj, FÉRfi. Tehát az EMBER szót hallva a magyarok egyszerre utalnak a NŐre is és a FÉRfira. Az EM és a BER tehát két összetartozó fél, 1/2. Jóban, rosszban összetartoznak: felebarátok.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A rossz 1/2


„Aki 1/2szemű, annak hiányzik a másik fél szeme. Aki 1/2 kezű, annak hiányzik a másik 1/2 keze. Aki buta, az 1/2eszű.
Már ennyiből is jól tükröződik: a magyar gondolatvilágban az 1ség megbomlása minden rossz forrása. A felsorolt 1/2-ek amiatt rosszak, mert a teljesnek, az EGY egésznek csak a felei, s hiányzik az őket teljessé tevő párjuk, a másik 1/2.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A Két, a Kettő: rossz 2


„Ha nem hiszünk abban, hogy teljes az 1, azaz, ha kettészakadtnak véljük, akkor KÉTelkedünk. S ha meg is bizonyosodunk az egység megbomlásában, akkor 1enest KÉTségbe esünk. Ami nem igaz, az KÉTértelmű.
Tehát nagy a baj, ha felüti a fejét a KÉTség: megszűnt az EGYség.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



A Más: jó 2


„Ám azonnal ki is kell jelenteni, hogy a MÁS egyáltalában nem a 2 számnevet jelöli, hanem ugyancsak az 1 számnevet, mégpedig úgy, és ahogyan a szemünk elé egyre jobban kirajzolódó alapelvből is következik, a MÁS az EGY tükörképe, ezáltal tökéletes párja.
S a MÁS szó azért adja meg mégiscsak a 2 fogalmát, mert az EGY a párjával, a MÁSával együtt eleve nem lehet MÁS, csak 2. Pl: egymás szemébe néznek.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



Három, vagy Harm, a tökéletes


„A lényeg tehát az, hogy csak az EGY, a MÁS és a LÉLek (sumér lél) HARMasságának sértetlensége esetén lehet IGAZán teljes a világmindenség. Ezért mondják, hogy HÁROM a magyar igazság. Ez tükröződik a HARMonia magyar, tehát koránt sem latin szóban is (benne csak az -onia latin).”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve



Bal oldalon a HAR, jobb oldalon a három HAR jel, jelentése: Világmindenség



„A HÁROM, HARM nem más, mint a HAR igéből képzett főnév, s a HAR jele egyetlenegy kimagasló, csúcs formájú jel. A magyar nyelvben gyakori az R<L hangváltás. HAROM=HALOM. Így tehát igazolódik, hogy a HÁROM szó mindenképp arra vonatkozik, ami a földből kimagaslik, mert ez a HALOM.”

„Valamikor, ha fogalmat jelentő írásjelet kétszereztek, akkor egyszerű többesszámban volt olvasandó. Az írásjel háromszorozása azonban nagy jelentésbeli ugrással jár. A háromszorozás azt jelenti, hogy minden az.
A három HAR olvasata: VILÁGMINDENSÉG, másként: TELJES VILÁG.”

„A három szó egyszerűen csak megnevezése, elnevezése annak az írott jelnek, melyben épp 3 db HAR van. Egykor a 3db csúcs jel együttesét (világmindenség) nevezték halomnak vagy haromnak. S ez ráragadt a 3 számnévre.”


„Látjuk, hogy a hegyhármas jelentése: VILÁGEGYETEM. Ami kerek egész és pontosan egy, hiánytalanul TELJES, de írásjelét látva megállapíthatjuk:
a teljes világ: 1=1+1+1.
Ez tehát egyben a szentháromság titka is. Az egy hármassága pedig ezek szerint tagadhatatlanul nyelvünk és ősi írásbeliségünk teremtménye.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


Ha megbomlik az EGYség, felüti fejét a KÉTség. A kettősséggel létrejön a polaritás. A polaritás a hárommal tud egyensúlyi helyzetbe kerülni. A hármasságot az élet minden szintjén tapasztalhatjuk. Pl. a család akkor kerek egész, ha a férfi és a nő mellett megszületik a gyerek is. Egy vizsgabizottságban legalább három vizsgáztató kell, hogy igazságos döntés születhessen. A háromlábú szék a legstabilabb, stabilabb, mint a négy lábú. A létrának csak két „lába” van, ezért kell egy harmadik támasztási pont, hogy stabilan álljon stb…


NTA
0 Comments

A magyar nyelv szótára


Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára


Az 1000. év fordulója körüli években kezdődött Magyarországon az erőszakos római vallástérítés és vele együtt a latin nyelv elterjesztése.

„A középkortól fogva számos latin szó került nyelvünkbe, például az egyházi életből (vallási, hitéleti fogalmak), vagy más kulturális területekről (iskola, növény- és állatnevek, hónapnevek, orvosi kifejezések). Az ókori római és a Gergely-naptárat is eredetileg latinul írták. A tudományok még ma is sok latin eredetű szót használnak. A 19-20. századtól kezdve további latin jövevényszavak áramlottak és áramlanak nyelvünkbe a tudományos fejlődés és a nemzetközi érintkezés nyomán, bár e szavak egy része már a latinba is a görögből került. A latin eredetű (elsősorban francia és olasz) jövevényszavak is gazdagították nyelvünket, csakúgy, mint az angol jövevényszavak némelyike, melyek (az ófrancia közvetítésével) szintén a latinból erednek.”
Wikipedia

„A latin a 20. század közepéig a középiskolai oktatás szerves része volt (lásd például a Légy jó mindhalálig című regényben), ismerete az alapműveltséghez tartozott.  Ma – a felsőoktatás mellett – a közoktatásban is tanítják (általános és középiskolában, egyházi iskolákban), gyakran kötelezően választható nyelvként. Az általános iskola 1949-es bevezetése előtt a 8 osztályos gimnázium alsó négy évében és a felső négyben a választható humán tagozaton (érettségin is) kötelező tárgy volt.”
Wikipedia

„1784 és 1790 között a Habsburg Birodalom hivatalos nyelve a német volt, amely Magyarország területén a latint váltotta. Ekkor erőteljes küzdelem kezdődött a magyar nyelv jogainak kiterjesztéséért.
A szabadságharc után azonban újra erős, sőt erőszakos németesítés kezdődött. Német lett a közigazgatás, valamint a közoktatás nyelve. A pesti egyetemen is németül és latinul folytak csak az előadások.”
Az ország erőszakos elnémetesítéséről (nyest.hu)

„1844 november 13-án V. Ferdinánd – meghajolva a reformerek és a magyar nemzet több mint félévszázados követelése előtt –, szentesítette a II. törvénycikket, ezzel hivatalossá téve a magyar nyelvet hazánkban. A törvény megszületését joggal nevezhetjük a reformkor egyik legnagyobb győzelmének.”

„Nyelvünk fontosságára, ironikus módon, II. József hívta fel a figyelmet, amikor 1784-ben kiadta hírhedt nyelvrendeletét, amelyben kötelezővé tette a német nyelv használatát minden hivatalos ügyintézés során. A kalapos király (aki meg sem koronáztatta magát a magyar koronával) így rendelkezett: „Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él…”
A magyar nyelv hivatalossá tétele (ng.hu)


„Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.”
Bessenyei György


„1827-ben a XI. törvénycikk rendelkezik a magyar nyelvművelő társaság megalapításáról, a később Akadémiáról. Ezen az országgyűlésen ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét, hatvanezer forintot a Tudós Társaságnak. Az egész országban megindult a gyűjtés.
Az 1844-es országgyűlés első botrányát a horvát képviselők latin felszólalása okozta, amire az alsóház egy határozatában tiltotta meg a latin nyelv használatát. Az uralkodó viszont hatálytalanította ezt, és három hétre felfüggesztette a munkát. A király és a parlament ötödszöri üzenetváltása után V. Ferdinánd kénytelen volt aláírni a hivatalos nyelvről szóló törvényjavaslatot. 1844. II. törvénycikk értelmében:
– Minden törvényt magyar nyelven alkotnak
– Az országgyűlés nyelve magyar
– Az ország teljes területén a hivatalok magyar nyelven kötelesek értekezni.
– Minden iskolában magyar nyelven történjen a tanítás.”
A magyar nyelv hivatalossá tétele (ng.hu)


Az 1830-50-es évek volt az az időszak, amikor az akkori Magyar Tudományos Akadémia berkein belül létrejöhetett egy  valóságos alapokon nyugvó  magyar szótár megvalósítása.


„A Magyar Tudományos Akadémia nem sokkal megalakulása után, 1830-tól legfontosabb feladatának tartotta a magyar nyelv ápolását, korszerű nyelvtanok és szótárak elkészítését. Így készülhetett el 1832-ben a vékony első magyar helyesírási szótár. Ekkor a latin nyelv mellett a magyar kultúrában már igen jelentős szerepet játszott a német nyelv. Így néhány előzmény után ugyancsak az Akadémia bocsátotta közre 1835-ben német–magyar és 1838-ban magyar–német zsebszótárát. Más nyelvek nagyobb gyűjteményes kétnyelvű szótárai kisebb előzmények után a 19. század második felére készültek el (olasz 1884, francia 1865, angol 1860).

A magyar nyelv első, tudományos igényű leltározását Czuczor Gergely és Fogarasi János végezte el hatkötetes, 122.000 címszót tartalmazó értelmező szótárában, amely 1862 és 1874 között jelent meg.”
Kiss Gábor 2011. A Czuczor–Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban. Fir.: Életünk. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat.


„Még 1839-ben tett az Akadémia készületeket egy nagy szótár létrehozására, e czélból utasítást dolgoztatván. Az utasítás a tagok számára 1840-ben kinyomatott és a tagok az Akadémia zsebszótára fonalán munkálataikat osztályonként meg is kezdették.”

„E terv első része, gróf Teleki József akadémiai elnöknek, alapul elfogadott, koszorús munkája (Egy tökéletes magyar szótár elrendeltetése, készítése módja. Pest, 1821) után készítve, előleges tudomásul a tagok számára, 1834. kinyomatott.
Azóta annyira haladván az előkészületek, hogy maga a kidolgozás is már munkába vétethetnék; e terv, 1839-dik évben, a kis gyülésekben még egyszer átnézetett, nagyobb világosság okáért helyenként példákkal toldatott meg, itt-ott a kifejezések határozottabban ejtettek; a VII-d. nagy gyülés határozata a szótár míképeni dolgoztatásáról, valamint a Vörösmarty Mihály nyelvtudományosztályi megbizott rendes tag példány-czikkelyei, miképen azok, a kis gyülésekbeni szoros vizsgálat után, el lőnek fogadva, hozzá kapcsoltattak: s mind ezek együtt, utasitásul a tagok számára, a X-d. nagy gyülés rendelétéből, ezennel kibocsáttatnak. Pesten, a kis gyülésből junius 30. 1840. D.”

„Egykét évi tapasztalás az időnként befolyt mutatványok és eléadások nyomán azon meggyőződést kelté, miszerént minden egyes tag saját nyelvtudományi elveiből és készültségéből indúlván ki, az egyes czikkek sokszor a legkülönbözőbb és eltérőbb nézeteket tünteték elé. Mely eljárás ha folytattaték, a szótár csupa vegyes nyelvnézeti elemeket tartalmazandó vala.”

Elhatároztatott tehát 1844-ben, hogy más útra térve, az Akadémia kiválóan két szakférfit bízzon meg az egésznek elkészítésével. S e nagyszerű bizodalommal legkisebb igényünk és befolyásunk nélkül mi tisztelteténk meg. Mi érezve e megbizatás véghetetlen fontosságát s hiányos ismereteinket, aggodalommal, de az ügy létesülendése végett, hogy az egyszer általunk bemutatott munkát aztán az egész nemzet vihesse a tökély lehető fokára, minden tőlünk kitelhető áldozatra is készen állva, a választásnak, jobban parancsolatnak hódoltunk.”

Czuczor Gergely
Fogarasi János
„Tökéletes nagy szótárnak a nyelv gyermekkora, előmenetele, virágzása s megromlásának philosophiai történeteit kell magában foglalnia; ebből következik, hogy ily nemű szótárakban puszta előadással megelégedni nem lehet, hanem megkivántatik, hogy minden szónak eredete lehetőleg kimutattassék, változásának, vagy talán hanyatlásának kora és okai kifejtessenek. E szerint a szótárdolgozó a nyelvbeli szóknak történetirója, s mint ilyennek soha okosdásból történeti adatokat merítenie, sem valamely szónak jelen divatját elmagyarázni s megváltoztatnia nem szabad; jövendőre pedig másíthatatlan törvények színe alatt javaslatokat adni épen veszedelmes. Az ily önkény szerint dolgozott szótár csak akadályára lehetne a nyelv haladásának s kifejtődésének.
A magyar szótár alkotásának, nyelvünk természete szerint, némely főbb szabályokat kivéve, különbözőnek kell lenni minden egyéb nyelvek szótárainak alkatától, valamint az eddig készült magyar szókönyvekétől is. Végre mivel e szótárban idegen nyelv nem vétethetik segédül, minden egyes szóról el kell mondani mind azt, mit róla nyelvtudósnak tudnia lehet, és kell a kivánt felvilágositás csak ott maradhatván el, hol azt a dolog természete, vagy nyelvünk határozatlan állapotja nem engedé.”
Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára (részletek az Előszóból)


Czuczor G. és Fogarasi J., amaz mint a nagy szótár szerkesztője, ez mint annak ellenőrző vizsgálója bejelentették, hogy ők túl menvén az utasításon, mely a szók kimerítő értelmezését, úgy a nyelvtani és szókötési viszonyok eléadását kivánja csak, az etymologiát is fel kezdék venni a munkába, s ennek felderítésére, hol szükségesnek látszik a szók más nyelvekkeli egybehasonlításába is bocsátkoztak; mely kibővítése a tervnek, miután több rendbeli, ekkép dolgozott szóczikk felolvastatott, köz helyeslést nyervén, kinyilatkoztatá a két megbizott tag, hogy e szerént közös munkával az eddig már elvégzett betűket kipótolandják, s az egészet így folytatandják, miáltal a nagy szótár nemcsak értelmező, hanem szónyomozó és öszvehasonlító is leszen. Az ülés kedvesen vevén a szerkesztők e dicséretes buzgóságát, melynél fogva feladásuknál teljesb és tökéletesb munkát adni vállalkoznak, azt, méltánylata mellett, a nagy gyülésnek is bejelentetni rendelte.
Kivonat az 1847-diki Értesítőből. Kisgyülés febr. 8. (A nyelvtudományi osztály részére)


A Czuczor-Fogarasi szótár óta kiadott magyar értelmező szótárak azóta is próbálják annak összes értékét semmisé tenni. Az új szótárak szerint szinte nem is létezik magyar szó. Szavainkat vagy a környező népektől vettük át, vagy eredetük ismeretlen.  Bizonyos tudományágak oktatásában a mai napig nagy szerepet játszik a latin, pl. az orvostudományokban, botanikában. Az utóbbi évtizedekben pedig a korábbi latin, majd német után az angol nyelv terjed futótűzként. Sok tudományterületen az angol az új “szabvány”, az interneten, számítástechnikában, üzleti életben pedig egyértelmű a dominanciája. Sőt a hétköznapi beszédet is mindinkább átitatja.
A magyar nyelv sziklaszilárd alapját és szerkezetét bizonyítja, hogy az elmúlt ezer év összes ellene irányuló támadását kis felszíni torzulásokkal, de lényegi változások nélkül vészelte át. Csak rajtunk múlik, hogy ne csak beszéljük, de értsük is anyanyelvünket…




NTA
0 Comments

A magyar nyelv




„A kőkor szava kép. A gyökökbe rejtett kép végtelenül maradandó. Ezeket a képeket neveztem el ősképeknek.”
Varga Csaba: A magyar szókincs titka


“Aki ráérez a “szólátás” ízére, csodálatos szellemi világba lát bele.
Mivel hogy a magyar szó: kép, kép, kép.”
Varga Csaba


„Ez a nyelv a természettel tökéletes összhangban lévő nyelv. Alapkövei a világmindenség részleteit adják meg, különítik el és nevezik meg, az alapkövek összessége pedig tökéletesen átfogja, “lefedi” a teljes világegyetemet. E nyelvben a test, a nyelv, az ész, a lélek, Isten és a természet összesimul. Ez az, ami felülmúlhatatlanul csodálatos. Ez a nyelv teremtett és teremtő nyelv. Teremtésre teremtett nyelv. Teremtésének pillanata nagyon távoli korba helyezhető.”
Varga Csaba: A magyar nyelv


“S miért a Kárpát-medencei az “igazi” ősnyelv? Mivel az itt maradottak természetes módon soha sem mentek el, nyelvük szinte “belenőtt” a tájba, minek következtében egyenes ágon maradt az, ami volt. Ez a bölcső. Ez okból futnak össze nyelvünkben — és épp e helyt — a szálak a világ minden tájáról és a legkülönbözőbb korokból. Következésképp belőle sugárzott ki minden egykoron.”
Varga Csaba: A magyar szókincs titka


„A természet építkezési módszere: fraktál. Figyeljük meg közelről, pl: nagyító alatt a hópehely felépülési rendszerét. Azt látjuk, hogy a látványos szerkezet egy központi magból terjed kifelé. Tehát előszőr megszületik egyetlenegy kristály. Majd ez, mint mag, az általa megszabott pontokon és módon tovább növekszik, aztán tovább és tovább. Ha elég sokáig folytatódhat így a növekvés, gyönyörű alakzatok jöhetnek létre. Ennek az alakzatnak a matematikai neve: fraktál. A fraktál nem csak egy a világ számtalan érdekessége közül, hanem a természet egyetlen alapvető építkezési módszere.”
Varga Csaba: Az angol szókincs magyar szemmel




„Az ősnyelv az egykori, teljes mértékben szerves műveltség teremtménye. Szerves műveltségnek a nyelve is szügségszerűen szerves. Szerves szókincset (matematikai szakszóval: fraktál szerkezetű szókincset) pedig kizárólag csak az úgynevezett ragozással lehet megteremteni.
De mit jelent a ragozás valójában?
Ragasztást, illesztést, semmi többet. Azt jelenti, hogy egymás után rakjuk a kiválasztott elemi alapszavakat. Ezek rövid, köznapi szavak, legfeljebb csak elhomályosodott némelyikük értelme.”
Varga Csaba: A termál szó jelentése


„A fraktál bővülése, kifelé terjedése mellett létezik út befelé is. Ha átnézünk minden olyan szót, mely KÖRrel, KÖRbüléssel kapcsolatos, azt látjuk, hogy az r hang ott van mindenhol: kerek, görnyed, gyűr, gurul, fordul, perdül stb. Úgy tűnik tehát, hogy az r hang az igazi, legvégső gyök, s ez fejezi ki elsődlegesen a pörgést, forgást, görbületet. Ez pedig annyit jelent, hogy a fraktál alakzat csomópontjaiból, a gyökökből nem csak kifelé haladhatunk, hanem a csomópontok belsejébe is vezet út. És pontosan ez várható a fraktál alakzatoktól, tehát teljes körű a megfelelés. Nyelvünk nagyfokú változatlansága a fent leírtak szükségszerű következménye. A magyar nyelvet egységben tartó erő - a fraktál és gyökszerkezet - tökéletesen azonos azzal a mintázattal, amely az összes élő szervezetet jellemzi. Mert minden élő természeti képződmény fraktál alakzatú.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


„A ragozó szókincs egyik szava sem a minden mástól való megkülönböztetést szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: a gyökrendszerű szókincsben bármelyik szó csakis azt jelöli, hogy az a valami hol helyezkedik el a teljesség minőség elvű viszonyrendszerében. Vagyis a szó nem elválaszt, megkülönböztet, hanem összeköt. A ragozó nyelv, szókincs, tehát a természet lényegének tükröződése.”
Varga Csaba: Az angol szókincs magyar szemmel


„A nyelvtan semmit nem ér, nem vezet sehova, csak kényszerzubbony a szárnyalásra született képzeleten.”
Varga Csaba: A kőkor élő nyelve


„A szónak csak a ruhája változik a kiejtéssel. Vagyis a szó legmélyebb lényege nem a kiejtett szó. A hangzás csak öltözete, ruhája a szónak, vagyis a szó lényege nem a hang! Mert nem a szó az elsődleges, hanem az általa megadott kép. Így aztán a szó akkor válik üres látszattá, ha elveszik használói tudatából az a kép, amely a szót élteti.”
Varga Csaba: A magyar szókincs titka


„A nyelv természeti jelenség. Gyökerei mélyen belenyúlnak a múlt őstelevényébe, egészen a történelem előtti korig, s van törzse, ága, lombja, eleven virága is. Úgy hat ránk, mint valami hatalmas, megfoghatatlan, szellemi csoda. De annyira élő és valóságos, hogy érzékeinkkel is észlelhetjük.”
Kosztolányi Dezső


„Magyarul beszélni olyan, mint az óceánban úszni. Fogalma sincs az embernek, milyen mélységek fölött lebeg.”
Müller Péter


„A magyar nyelv ismerete egyet jelent a magyar szabadság ismeretével. Amit a magyar nyelvről nem tudunk, azt önmagunkról nem tudjuk! Ez mindenképpen a magyar igazság egyike! A mi nyelvünk a mi életünk, a mi sorsunk, a mi erőnk. Amennyit nem ismerünk lényegéből, annyival vagyunk gyöngébbek. Ezért minden másnál fontosabb a magyar nyelv ősi törvényeinek ismerete. Ezt a felismerést tudatosítani kell minden magyarral, éljen bárhol a nagyvilágban.”
Kiss Dénes: Bábel után


„Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.”
József Attila


„A magyarok erős konkrétumérzékének gyökereit én a magyar nyelvben, annak szerkezetében kerestem. Úgy érzem rájöttem a dolog nyitjára. A magyar nyelv sajátos vonása a tárgyszerűség, a konkrét hasonlatokra, képekre építő kifejezésmód... A magyar nyelv hihetetlenül gazdag az igék módosulásaiban is. S majdnem minden kifejezés egy konkrét kép alkalmazása... Tűrhetően beszélek négy-öt nyelvet, de egyikben sem figyelhető meg a képszerű gondolkodásnak ennyi leleménye, ilyen gazdagsága... a szellem és a nyelv összefonódásának vagyunk tanúi... a konkrétumokból kiinduló gondolkodásmód ezért vert gyökeret a lelkületünkben.”
Balázs Nándor elméleti fizikus



„Becsüld meg ősi magyar rovásírásunkat, mert népünk olyan ősi kulturális öröksége, amely ma már egyetlen európai népnek sincs. Tudd meg, hogy mai latin nagybetűs írásunknak is egyik alapja a székely-magyar rovásírás.”
Forrai Sándor: A magyar nemzettudat tízparancsolata


“… a magyar nyelvet tekintem legnagyobb földi kincsemnek, s minden porcikámmal tiltakozom megrontása, csúffá tevése, elárulása és kisemmizése ellen. Mesterségem szerszáma, tisztának, tündöklőnek szeretném látni; gondolataim televénye, gazdag, mély és termékeny legyen; képzeletem kertje, ezért nyesegetem, ojtok, dugványozok benne, s igyekszem áttekinthető rendet teremteni lélegző sűrűjében.”
Déry Tibor


“Semmi sem jellemző annyira egy nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.”
Kodály Zoltán


„A “művelt Nyugat” (?) úgyis azt hiszi, hogy minden kultúrát, tudást tőlük kaptunk, és nélkülük még nyereg alatt puhítanánk a “kaiserfleischt”, holott az igazság az, hogy még a nyelvünket is megrövidítették — nem maguknak ugyan, de az enyészetnek —, és mi jóhiszemű bámulással kotlottunk az idegen szavak kakukktojásain, ki is költöttük őket, és csak most vesszük észre, hogy az édes gyerekek a fészek szélére kerültek, ha ugyan le nem zuhantak a megsemmisülés bozótjába.”
Fekete István


„Szerte a hazába mondom a verseket és figyelem a közönséget. Nem tudják mit jelent magyar, ahogyan Ady értette, ahogyan Petőfi lángolta, Balassi élte, Arany szenvedte, Bartók sikoltotta Kodállyal, Csontváry és Egri festették, ahogyan Kosztolányi féltette, Babits óvta, ahogyan Móricz simogatta, Karinthy viccelte, Molnár írta, Radnóti vérezte. Nem tudják, nem értik és félnek attól, ha feléjük tüzelem a szót, ahogyan Vörösmarty és Juhász szavait égetem, félnek attól, hogy ma nem szabad úgy érteni, ahogy értenék.”
Latinovits Zoltán


„Oh jól vigyázz, mert anyád nyelvét bízták rád a századok. S azt meg kell védened. Hallgass reám. Egy láthatatlan lángolás Teremté meg e nagy világot s benned az lobog. Mert néked is van lángod: Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked! Oly csodás nyelv a magyar. Révület fog el, ha rágondolok is.
Ne hagyd tehát, hogy elmerüljön, visszasüllyedjen a ködbe, melyből származott.”
Füst Milán: A magyarokhoz — részlet


„Soha ne feledd: miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni — kötelesség!… Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! Mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válthatatlan dolog”
Kölcsey Ferenc


„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét
semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja,
saját nemzeti életét gyilkolja meg.”
Kölcsey Ferenc


„Régóta gyanús lévén előttem az a régi előítélet, mely szerint többnyire azt hittük, hogy mindazon szavaink, amelyek az idegenekhez hasonlítanak, kölcsönzetek és idegenek, arra határoztam magamat, hogy némely szavaink származatját minden figyelemmel megtekintsem, s nyelvünk becsületét e részben is oltalmazzam.
Vizsgálataimnak első tárgyai valának azon fizikai dolgoknak nevei, melyek természet szerint az embernek  és beszédnek legelső, legszükségesebb objektumai voltanak, mint : föld, víz, tűz, nap stb, melyeknek hihetőképpen legelsőbben adának nevezeteket az első emberek.
Bukdozásaim haszon nélkül nem maradtak, sőt örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt többet találtam, mint kerestem, elannyira, hogy csakhamar általlátám azt, hogy a magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja; mert nyilván tapasztalám azt, hogy a legközönségesebb természeti tárgyoknak nevezeteit nemcsak az igen rokon déli és keleti, de még az egészen idegeneknek vélt európai nyelvekben is általában magyar gyökerekbül lehet származtatni, …”
Berzsenyi Dániel: A magyar nyelv eredetiségéről (1825)


„… új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.”
Teller Ede

„A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre.”
Sir John Bowring



A párizsi Sorbonne nyelvészei, hogy a nyelvek ősiségét megállapíthassák,
összehasonlításokat végeztek elektronikus számítógépek segítségével.
Megvizsgálták a világ kis és nagy, élő és holt nyelveit abból a szempontból,
hogy melyik őrzött meg legtöbbet az ősműveltség nyelv-elemeiből, az ősetymonokból.
Az eredmény a következő volt:
a mai angol nyelv 4 % etymont
a latin 5 %
a héber 5 %
csendes óceáni nyelvek 7 %
indiai munda-khol 9 %
tibeti, szanszkrit 12 %
őstörök, türkmén 26 %
a mai magyar nyelv 68 % ős-etymont
tartalmaz.”



NTA
0 Comments

Kiss Dénes




Kiss Dénes (Pacsa, 1936. január 1. – Budapest, 2013. június 21.) József Attila-díjas magyar író, költő, műfordító. 1956–1957-ben Pécsre járt főiskolára. 1960–1962 között elvégezte az Újságíró Iskolát.

1956 október 24-én megjelent verse miatt 1957-ben kizárták az ország összes főiskolájáról és egyeteméről, majd először november 10-én, később 1957. március 10-én letartóztatták és 6 hónapra a Kistarcsai Központi Internálótáborba került.1957 végétől Budapesten gyári munkásként dolgozott, majd könyvtárosként helyezkedett el. 1960–1962-ben az Esti Hírlap, majd üzemi lapok munkatársa, szabadfoglalkozású kb. 10 évig. 1974–1991 között a Népszava irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1985-ben a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság főtitkára lett. 1990-ben a Magyar Néppárt országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1991-ben a Magyar Fórum főszerkesztő-helyettese és a Magyarok című folyóirat főszerkesztője volt. 1991–1993 között az Új Magyarország olvasószerkesztője. 1993-ban a Vállalkozói Újság főszerkesztője lett, majd 1993–1994-ben a Heti Újság, illetve Heti Nemzeti Újság főszerkesztője. 1996-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai közé választották. 1997-ben a Trianon Társaság társelnöke, 1998-ban a KDNP képviselőjelöltje. 1998-tól a Lyukasóra folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. 2000-ben a Trianon Társaság elnöke lett. 2007-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke. 2014-ben a Kárpát-medencei Vitézi Rend posztumusz vitézzé avatta. Versek mellett írt novellákat, kritikákat, nyelvészeti tanulmányokat. Forrás: Wikipedia


„Nyelvünk nemcsak szellemi, hanem erkölcsi teljesítmény! Anyánk,
szerelmünk, hazánk áhítata, édes vallomása, átkaink, káromlásaink titkolója, Bábel fölötti győztes királyi uralkodónk és méltóságos alattvalónk. Örökös kincsünk, páratlan emlékezetünk. A logika és a számtan szavakkal való közlője, egyszerre védelmezőnk és képességünk, érték és mérték, valamint gyönyörű játék és törvény — mai magyarok számára.”
Kiss Dénes: Bábel után


„A magyar nyelv ismerete egyet jelent a magyar szabadság ismeretével. Amit a magyar nyelvről nem tudunk, azt önmagunkról nem tudjuk! Ez mindenképpen a magyar igazság egyike! A mi nyelvünk a mi életünk, a mi sorsunk, a mi erőnk. Amennyit nem ismerünk lényegéből, annyival vagyunk gyöngébbek. Ezért minden másnál fontosabb a magyar nyelv ősi törvényeinek ismerete. Ezt a felismerést tudatosítani kell minden magyarral, éljen bárhol a nagyvilágban.”
Kiss Dénes: Bábel után


„A magyar nyelvet jellemzi és gazdagítja a magánhangzó-illeszkedés vagy összhang zenei törvénye. Mintha hangvillát rezdítene egy másik hangvilla rezgése.” 
Kiss Dénes


„Bármit is kutat az ember, akkor jár helyes úton, ha az egyetemessel találja szembe magát. Vagyis a lényegét tekintve, nincs résztudomány.”
Kiss Dénes: Bábel után


NTA
0 Comments

Kosztolányi Dezső


Kosztolányi Dezső portréja Székely Aladár felvételén (1935)

„Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István Izabella (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
1903-ban Budapestre költözött, s beiratkozott a bölcsészkar magyar–német szakára. Itt ismerkedett meg és kötött barátságot – Négyesy professzor stílusgyakorlatain – Babits Mihállyal, Juhász Gyulával, akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor matematikával és fizikával foglalkozott és megismerkedett Füst Milánnal is.
Hatással voltak rá – többek között – a kortárs Zalai Béla (1882–1915), az egyik legeredetibb magyar gondolkodó filozófiai munkái.
1904-ben beiratkozott a bécsi egyetemre, ahol Hegel filozófiájáról, Grillparzerről, Schillerről hallgatott szemináriumokat. 1905-ben hazatért, de nem ment vissza az egyetemre, hanem újságíró lett. Első cikkei többek közt a Szeged és Vidékében és a Bácskai Hírlapban jelentek meg. 1906-ban a Budapesti Napló kérte fel munkatársnak Ady Endre helyére, aki akkor épp Párizsból küldte tudósításait. 1907-től A Hét is rendszeresen hozta verseit, műfordításait, kritikáit.
Íróként a politikamentességre törekedett, igyekezett távol tartani magát mind a jobb-, mind a baloldaltól, ennek ellenére egy-egy megnyilvánulásáért mindkét oldalról támadások érték. Több más írótársával együtt idegenkedve fogadta a Tanácsköztársaságot, a proletárdiktatúra intézkedései miatt ő is elveszítette egzisztenciáját, és eleve nem értett egyet a bolsevizmus ideológiájával sem. A kommün bukása után, 1919–21 között az Új Nemzedék című szélsőjobboldali lapnál helyezkedett el; egyik szerkesztője és szerzője volt a lap Pardon rovatának, amelynek cikkei élesen támadták a Tanácsköztársaságot és annak vezetőit, gyakran antiszemita és fajvédő megnyilvánulásokkal fűszerezve reagáltak a napi jelenségekre, valamint tiltakoztak a trianoni békediktátum ellen, ezáltal irredenta álláspontot is képviseltek. A lap Horthy Miklós egyik befolyásos emberének, Bangha Béla páternek az érdekszférájába tartozott, s ő tartotta fontosnak egy olyan írói nagyság foglalkoztatását, mint Kosztolányi. A Pardon-cikkek mindegyike névtelenül jelent meg, emiatt nehéz kideríteni, melyik származott Kosztolányitól, mivel többen is írták őket, köztük Kádár Lehel és Lendvai István. Bár Kosztolányi a nemzeti szocializmusnak csak a kezdetét érte meg, egyértelműen elítélte annak ideológiáját.

Rákosi Jenőt 1930-ban Kosztolányi követte a Magyar PEN Club elnöki tisztségében, melyről később – politikai nyomásra – kénytelen volt lemondani. 1933-ban mutatkoztak betegsége, a rák első jelei. 1934-től sorozatos műtéteken esett át, még Stockholmba is elment rádiumkezelésre. 1935-ben, a visegrádi újságíró üdülőben szerelemre lobbant egy fiatal férjes asszony, Radákovich Mária iránt. Szerelmük több vers megírására is sarkallta, mint például a Röpima, a Szeptemberi áhítat. El akart válni, de betegségének súlyosbodása közbeszólt.

1936 november 3-án halt meg gócos tüdőgyulladásban, Budapesten, a Szent János Kórházban. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, amelyben Babits rehabilitálta fiatalkori barátját, művésztársát. Szenvedéseiről részletesen Ascher Oszkár tudósított nemcsak a Nyugatban, hanem Az Est hasábjain is.” Forrás: Wikipedia


„Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok.”
Kosztolányi Dezső: Ábécé a nyelvről és a lélekről


„Egy új világ kezdődik minden nyelv küszöbén, a szépség új birodalma új értelmi és érzelmi törvényekkel. Mi tehát a tíz legszebb magyar szó? Ezt felelném, abban a tudatban, hogy válaszom merőben önkényes, és éppúgy jellemez engemet, mint nyelvünket: Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.”
Kosztolányi Dezső: A tíz legszebb szó


„A szótár csak kagyló, ezzel csak meregetünk a nyelv tengeréből. A nyelv azonban a tenger, a tenger.”
Kosztolányi Dezső


„A nyelv nem lehet “egyszerű”, mert az ember nem “egyszerű”, aki beszéli. Az ember éppen azért beszél, mert nem egyszerű, mert bonyolult, és mindig fölöttébb bonyolult dolgot akar közölni.”
Kosztolányi Dezső


„Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi emlékképeim vannak, mint magukról a tárgyakról. Itt a fogalmak s azok jelei végzetesen, elválaszthatatlanul összeolvadnak.”
Kosztolányi Dezső


„A nyelv egymagában álló hatalmas szervezet, egy természetproduktum, melynek oly furfangos, de lényegében fölségesen egyszerű törvényei vannak, mint a természetnek.”
Kosztolányi Dezső


„Van-e nyelv, mely, mint élő, élni hivatott, egészséges szervezet nem ragaszkodik körömszakadtáig egyéniségéhez, szabályzataihoz és szeszélyeihez? … A természet ösztöne ez. Ártatlan, senkinek se vétő, szűzi sovinizmus, fullánktalan szeretet, édes-boldog elvakultság, akár a gyermeké, aki az édesanyját legszebbnek, legjobbnak látja, s ezért esze ágában sincs, hogy kiirtsa a többi édesanyákat.”
Kosztolányi Dezső


„A nyelv természeti jelenség. Gyökerei mélyen belenyúlnak a múlt őstelevényébe, egészen a történelem előtti korig, s van törzse, ága, lombja, eleven virága is. Úgy hat ránk, mint valami hatalmas, megfoghatatlan, szellemi csoda. De annyira élő és valóságos, hogy érzékeinkkel is észlelhetjük.”
Kosztolányi Dezső


A vértanuk nyelvéről:
„Aznap este azonban a véletlen jótékony és vigasztaló szeszélye kezembe adott egy könyvet, Franki Ágoston Lajosnak, a cseh születésű és cseh anyanyelvű költőnek önéletrajzát, aki 1836-ban, a nagyhéten felkereste a vatikáni könyvtárban monsignore Mezzofanti-t Az olasz bíboros, a földgolyó legnagyobb nyelvi lángesze, aki hatvan nyelven írt és beszélt, hosszan és szívesen elcsevegett a csehországi költővel. Természetesen a nyelvekről folyt a társalgás. Azt kérdezte a költőtől, miért [nem ír] cseh nyelven, mire ez azt válaszolta, hogy akkor nem lenne közönsége. A beszélők különben ötpercenként váltogatták a nyelvekeit, németül kezdték, csehül folytatták és a héberrel fejezték be. A véletlen úgy akarta, hogy Mezzofanti, aki a vatikáni könyvtárban csak bíboros és könyvtárnok volt, de a tudományban a nyelvek pápája, ez alkalommal egymásután nyilatkozott a cseh és magyar nyelvről s az utóbbiról való önkéntes nyilatkozatát melyet eddig sehol sem közöltek magyarul, éppen e cseh születésű és cseh anyanyelvű költő írta le. A kijelentést, melyet alább szószerint való fordításban teszek közzé, rendkívüli érdekesnek és becsesnek tartom, nemcsak a mai cseh-magyar torzsalkodások miatt, de azért is, mert egy pártatlan és páratlan zseni tette, aki többek közt cigányul, koptul, kurdul is folyékonyan beszélt s ismert minden nyelvjárást és hangárnyalatot. A bábeli zűrzavar, mely mindnyájunkat nyűgöz, az ő villámló agyvelejében eloszlott. Tüneményes rövid idő alatt tanult meg egy-egy nyelvet, tökéletesen, hiszen amelyre ránézett, azt többé nem felejtette el, elég volt hozzáérnie egy nyelvtanhoz, hogy azonnal vérré váljon benne a szabály és gátlás nélkül való emlékezetében meggyökeresedjen az idegen szó. Amit egy nyelvről állít, azt el kell hinnünk, az ex cathedra hangzik el. Ő itten a szaktekintély.”

„Tudja — mondta a beszélgetés során a cseh költőnek –, melyik nyelvet tartom az olasz és görög után, minden más nyelv előtt, leginkább dallamosnak és a verselés szempontjából
leginkább fejlődésre képesnek? A magyart. Ismerem néhány új költőjüket, néhány versüket, melyek dallamosságukkal meglepnek. Ügyeljen (figyeljen!), ebben a nemzetben egyszerre csak fel fog tündökölni egy költői lángész, és nézetemet igazolja. A magyarok, úgy látszik, még nem is tudják, micsoda kincs lakozik a nyelvükben.”

„Igen, az olasz pap a sírkövekkel kirakott vatikáni könyvtárban, régi fóliánsok és halotti papiruszok között megálmodta Vörösmarty Mihályt a dallamos orkánjával és égig zengő szenvedélyével, jósolt Petőfiről, Aranyról, és látta a magyar nyelv végtelen, soha meg nem szakadó útját. Jólesik ezt emlékezetünkbe idézni ma, mikor minden áldott nap verik és bottal, sóval, kötéllel szelídítik azokat, kik magyarul beszélnek. Tudják meg mindannyian, hogy királyi kincset hordoznak magukban. Könnyes örömmel továbbítom ezt a híradást, én, ki a vértanuk nyelvén írok.”
Kosztolányi Dezső: A vértanuk nyelvéről


„Az igazi szeretet szerény. Az igazi szeretet félreáll, elhagyja azt, akit boldogít, hadd lebegjen a lelke szabadon, hadd röpüljön a maga útján, hadd találja meg azt, amire rendeltetett. Ez a szeretet nem óhajt ellenszolgáltatást. Ez a szeretet elegendő önmagának, és ezért végtelen. Ez a szeretet tudja, hogy semmi sem a mi tulajdonunk, sem mások teste, sem mások lelke, még saját gyermekeink lelke sem.”
Kosztolányi Dezső



NTA
0 Comments