Zrínyi Ilona grófnő


Zrínyi Ilona
Zrínyi Ilona

Zrínyi Ilona grófnő, (Ozaly, Horvátország, 1643 vagy 1652 – Nikomédia, Anatólia, 1703. február 18.) a magyar történelem egyik hősnője, II. Rákóczi Ferenc édesanyja. IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leányaként a horvátországi Ozaljvárban született.
1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc. Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága.
1682-ben feleségül ment a nála 14 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében. Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon.
A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Koponyáját fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra. –Wikipedia



“Én mint I. Rákóczi Ferenc fejedelem árváinak anyja, gyermekeimmel magamat ezeknek várában vontam meg. Köteles vagyok megvédelmezni számukra, ha megtámadtatik. Én és kiskorú ártatlan gyermekeim nem vétettünk soha, semmit a császárnak! Miért foglalják el mégis egymásután várainkat? Én nem ellenségeskedem senkivel, de a bántóknak ellentállok. Ha a császár fegyvereit egy nő s gyönge árvák ellen akarja fordítani, nem hiszem, hogy az ilyen harc akár ő felségének, akár generálisainak becsületére válnék! …szűnjenek meg háborgatni Munkácsot! Ha pedig kérésemre nem hallgatnak, hát tudják meg, hogy éngem, gyönge asszonyt, sem többi várainknak elveszte, sem az ostrom félelme nem képes arra kényszeríteni, hogy megfelejtkezzem arról, amivel gyermekeimnek tartozom!”
I. Lipót Egyik Tábornokához, 1685-Ben Írt Levele



Zrínyi Ilona a fiához 1692-ben, Bécsben írt búcsúlevelet, mikor végre Thököly kiválthatta a fogságból szeretett feleségét, (az elfogott gróf Heissler császári altábornagyért cserébe), – mivel nem engedélyezték az anyának a személyes búcsút gyermekétől. Azt sem engedélyezték, hogy magyarul írja meg levelét, és természetesen keményen meg is cenzúrázták az írást. Ezért Zrínyi Ilonának nagyon árnyaltan kellett fogalmaznia, ha azt akarta, hogy levele el is jusson Ferenc fiához. (Valószínűleg egyébként ezt a levelet II. Rákóczi Ferenc soha nem kapta meg.) A latin nyelvű levél szó szerinti fordítása:

“Rettentő nagy út áll előttem, de azért sietve sietek uramhoz és hűséges férjemhez! Kötelességem hozza ezt magával. Semmi nem esik nekem oly súlyosan, mint tőled, legkedvesebb fiamtól elszakadnom. Mikoron idejöttem, téged nővéreddel együtt elszakítottak tőlem, s én szerencsétlen, búcsút sem vehettem tőled, de anyai áldásomban azért részed volt, s ez anyai áldásomnak most is osztályosa vagy s az is maradsz, mert te nékem bánatot sohasem okoztál, s ezért méltán várhatod az Isten áldását. Én a jó Istenemre bízom magam s a gyermekeim szeretetére édesanyjuk iránt. Isten áldjon meg benneteket! Ne búsulj azon, édes fiam, hogy javaid idegen kézen vannak, s hogy pusztán állnak. Újra helyrehozhatod azokat. A hadak lerontották váraidat, adja Isten, hogy te ismét felépíthesd azokat. Csak tanulj szorgalmasan. Ne feledd: nincs e világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és jóhír. Ez soha meg nem hal, hanem örökké él. A földi javak elveszhetnek – az nem nagy baj –, de aki a becsületét elvesztette, mindenét elvetette. Ezért, édes fiam, tebenned minden gyönyörűségem, ne szerezz nekem keserűséget, mint a nővéred, aki miatt sokat szenvedtem. Istennek és a boldogságos Szűznek ajánlottam Őt. Ő legyen édesanyátok és gondviselőtök minden bajotokon. Ő soha el nem hagy titeket. Becsüld meg az embereket, szívesen társalogj az idegenekkel, és így véled is jól bánnak és szeretni fognak. Aki másokat megbecsül, maga magát becsüli. Egyébként a hatalmas Istentől anyai áldásommal egyetemben minden jót kívánok néked. Bárhova vet a sors, maradok mindenütt és mindenkor A TE SZERETŐ anyád. Zrínyi Ilona.”
Zrínyi Ilona a fiához 1692-ben, Bécsben írt Búcsúlevele



Zrínyi Ilona férjéhez (Thököly Imre) élete utolsó pillanatáig hűséges, szeretetteljes volt. Részlet egy korábbi, férjéhez írt leveléből:

“…vagy élet vagy halál! Semminemű félelem, sem nyomorúság éngemet kigyelmedtől el nem rekeszt. Csak éppen kigyelmed el ne hagyjon. Én, ha gyalog is, kész vagyok elmenni, valahun hallom kigyelmedet lenni. Vajmi nagy dolog volt minden időben az igaz szeretet!
Zrínyi Ilona férjéhez írt levele


Hivatkozások:
Jókai Mór: Zrínyi Ilona
Eisner Gábor Rudolf: Zrínyi Ilona személyisége és politikája, Ősi Gyökér
Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona
Pakó Ferenc: II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona


NTA
0 Comments