Müller Péter


Müller Péter
Müller Péter

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1.) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai spirituális irodalom egyik legismertebb alakja. 1956-ban átesett egy halálélményen. Ez a tapasztalat egész lényét és művészi célkitűzéseit megváltoztatta. Mind színpadi művei, mind regényei és esszé kötetei ennek a megrendítő tapasztalatnak az élményéből születtek.


“Az ember sorsteremtő, isteni lény! Ezt azért nem szereti tudomásul venni, mert akkor felelősséget kell vállalni mindazért, ami történik vele.”
Müller Péter



“Van egy kör. Ez az Ősvalóság. Az Ősvalóság olyan, mint a bűvész cilindere: üres – mégis ebből pattan majd elő minden és mindenki. A kör száma: Egy. Az isteni bűvészet akkor indul, amikor az Egyből valamiféle meghasonlás kiváltja a Kettőt és a két fél elkezdi egymást vonzani-taszítani, szeretni-gyűlölni, s ebben a páros táncban az egész mozgásba lendül, sokasodni kezd, háborúzni, megbékülni, kifelé pörögni s befelé húzódni, eltaszítani s mégis vonzani; megpördül a kettő, elindul a tánc, forgatja a spirált – s létrejön a polaritás s vele az örökös és szüntelen Változás.”
Müller Péter



“Mindenki egy sajátos élettervet hoz magával, melyet nem egyedin, hanem sokadmagával készít, mert az élet: csapatjáték. Életünk drámájának megalkotása még a szellemi világban kezdődik, sok-sok múltbeli tapasztalat alapján, de ezt is magunk csináljuk saját magunkból; lelkünk végtelen gazdagságából teremtünk jellemet, sorsot, eljövendő próbatételeket magunknak. Amit szellemként megálmodtunk, azt földi emberként megvalósítjuk – de a „valóság” soha nem lesz olyan, mint az álom, pontosan azért, mert az élet eleven, teremtő folyamat; új álmaink, új vágyaink és félelmeink új és új szálakat szőnek a valóság szőttesébe. Van ugyan egy kotta – mélyen-mélyen eltemetve a tudatunk alatt –, csakhogy a muzsikus rögtönöz!”
Müller Péter



“Az Idő az ősi felfogásban nem számokat jelent, hanem minőséget! Ezért is hiányoznak a régmúltból a „hiteles dátumok”. Volt naptár, voltak napok, évek, volt óra is – de az adatok senkit sem érdekeltek. Volt azonban „lappangó idő”, „érlelő idő”, „beteljesülő idő”, „bomlasztó idő”, volt „tervező idő” és „végrehajtó idő”. A természetben mindennek ideje van. Ideje tavasznak, nyárnak, ősznek és télnek – s minden időben más és más az idők követelménye.”
Müller Péter



“Az élet művészetének ez a célja: középen maradni.”
Müller Péter



“A magyar egyetlen szóban fejezi ki, hogy az Univerzumnak fényeredete és fénytermészete van – hogy a Mindenség: fény – mert azt mondja: Világ… Világít… Világosság. S hogy ez egyúttal látás kérdése is, mert azt is tudja, hogy nemcsak a gyertyának, de szemünknek is világa van. A vakra azt mondják: világtalan.”
Müller Péter



“Magyarul beszélni olyan, mint az óceánban úszni. Fogalma sincs az embernek, milyen mélységek fölött lebeg.”
Müller Péter



“Ma már nem értjük, hogy az Isten-ember kapcsolat nem egy felhők felett trónoló Atya és a porban élő teremtmény kapcsolata, hanem a legbensőbb Önmagunkkal való viszonyunk.”
Müller Péter



Müller Péter honlapja



NTA
0 Comments